Ní, ez megint rosszul fog esni, szóval ne olvasd el. Sajnálom, ki kellett írnom magamból, megint csak mondom a régó, öreg jó dumát, én szeretlek, csak tudod van, amit ki kell írni magamból.

Tegnap este

A tegnap estémet inkább nem jellemezném. Így utólag már örülök, hogy nem ültem ide és nem írtam le, az akkori érzéseimet. Visszatekintve is nagyon szar volt, hát még akkor.  Nem fogom leírni a konfliktust, mindenesetre azt leírom, hogy nagyot csalódtam a barátnőmben. Azt, hogy később én kértem bocsánatot, Balázsnak köszönhetem. Ő egy nagyon jó barát, mindig tanácsokat ad. Én teljes mértékben felnézek rá, mondjuk úgy, bölcs. Szóval ő elmondta, hogy egy barát nem terem minden bokorban és, hogy nem érdemes egy ilyen kis "pipázgatáson" összeveszni, főleg, hogy részben hülyeségeket beszéltem. DE azt leszögezem, hogy nekem is igazam volt, ugyanis a vízipipába ópiumot szoktak tenni , ami drog!

De mindegy, kibékültünk, elszívtuk a "békepipát". Én csak jelképesen :P Ma majd találkozunk, de nem tudom mi lesz. Én még nem vagyok ezzel a dologgal megbékélve. És itt nem is az a baj, amit csinált, hanem ahogy csinálta. Ahogy velem beszélt, ahogy elküldött. És ahogy menőnek tartotta azt, amit csinált, sőt büszke volt rá. Itt ezzel van a baj. Tudom, én is hibás vagyok, mert eleve támadólag kezdtem bele a beszélgetésbe, úgy hogy én aztán tudom a frankót, de neki se kellett volna ezt csinálni. Ez is két emberen áll. Mindig. És egy barátságnál mindig lehet érezni, azt a pontot, hogy ez már mikor erőltetett. Mikor lesz olyan, hogy csak megszokásból barátkozom valakivel. Én még nem tartok itt, szóval remélem, minden helyrehozható lesz.  Erről ennyit!

Amúgy tegnap rengeteget beszéltem Balázzsal. 5 éve ismerem és még mindig tud újat mondani. Mindig helyre tud pozozni, ami nagyon jó, mert leállít ha hisztizek :)

Éjszaka még megírtam a leckét, egy-két dologból, aztán fél 12 körül ágyba bújtam.

Még egy idézet... Sajnálom...

                                             "Csak bámul és etet                                      
A könnyeken nevet,
Ő arctalan lehet,
Ő gyűlölve szeret.

Annak akarsz látni,
Ami nem vagyok,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem hagyod,
Majom a ketrecben
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben."